A férfi es a nő, mivel hogy egy pár voltak vacsorára indultak, hogy emlékeztessék magukat arra, hogy összetartoznak, illetve hogy ez valaha így volt. Gondosan kiválasztották a helyet és az időt. Meg azt is megkockáztatták, hogy olyan étterembe mennek, amit nem ismernek, ahol nincs rutin, ahol újra fel tudjak fedezni egymást egy másik megvilágításban, gyertyafénynél. Fel is öltöztek aznap szépen; felvették, ha nem is a legszebb ruhájukat, de méltó viseletet az alkalomra. Taxit intettek es indultak. Az étterem, amit az internetes ajánlások alapján választottak hívogató volt küllemében. Belépve damasztabroszra terített készlet, többfelé borospohár, kés es villa várta a kapcsolatukban megújulni vágyó párokat. Ők maguk, fiatalságuk alkonyán éppen ilyesmit képzeltek kényeztetésképpen. Pont ilyenre vágytam, gondolta a nő, gondolatát nyugodt halvány mosollyal jelezte is párjának. Ez se tetszik neki, gondolta a férfi, s gondolatát nyugodt halvány mosollyal igyekezett a nő felé palástolni. Hamarosan jött a főúr is és aznap az üzlet gyenge mivoltára tekintettel választásra kérte a párt az asztalok között. Mit szólnak ehhez az ablaknál, kérdezte és meggyújtotta a gyertyát az asztalon, mivel biztosra vette, a párnak meg fog felelni. A gyertya lángja reszketett egyet, ahogy erre a világra kellett jönnie. Hát, nem is tudom, mondta a nő, kissé mintha huzatos lenne; es arra gondolt, ha a férfi ma mégis megcsókolná, nem akarná, hogy az utcán sétálók megbámulják őket érte. Furcsa lenne. Rendben, semmi gond, válaszolt a főúr es habár kissé meglepődött, szívesen állt a kihívás elé. Jóbbjával egy másik ugyanolyan asztal fele mutatott kissé kihúzta a széket is a hölgynek, ahogy még az apja tanította neki. A nő már készült is kigombolni a hosszú szövet kabátot közben a férjre sandított, annak megfelel-e. A férfi ezt észrevetté, ő szólalt meg most, ez mintha kissé sötét lenne, gondolván a nőnek ez sem fog tetszeni. A nő kissé csalódott volt, mert már kezdett éhes lenni, meg már le is ült volna a gyertyafény elé, hogy az más megvilágításba helyezze a férfi szemeben. Tovább mentek hát, lássuk a következő asztalt, mutatta a pincér az utat a férfinak es a nőnek az üres asztal erdőben. Ahhoz már szívesen leültek volna mindketten, sőt mind a hárman is, de mint kiderült az asztal billegett. A főúr elvörösödött es elnézésüket kérte a kellemetlenségért, majd a párt gyorsan egy másik asztalhoz vezette. Ott aztán sietősen kirántott egy széket es a nőt leülni tessékelte. A nőnek a sietség nem tetszett. Ettől csak ideges lett es tudta, az ideges arca nem lesz a férfi kedvére való a gyertyafényben, igy hát másik asztalt kért. A férfi a nőtől lett ideges most, a pincér pedig a pártól. Így ültek le végeredményképpen, s kértek fogukra nem való ételt, s fogyasztották el sietősen azt a megsürgetett hányaveti kiszolgálás közepette. Ettek tehát, étteremben. A gyertya ugyan a nagy asztalkérdésben meggyújtásra nem került.